Március 16-17.

Hétvégére sok-sok szervezés után végül Taipeibe, a fővárosba utaztunk két kedves hallgatótársunkkal, Frankievel és Stephannel. A kiruccanásunk nagyon tartalmasra sikerült, ugyanis mindenhova Stephan vitt minket kocsival. Eljutottunk az északi partra, Yehliu Geoparkba, ahol az óceán és a szél által kreált szobrokat csodálhattunk meg és a lélegzetelállító kilátásban gyönyörködhettünk. Voltam halpiacon, meglátogattuk a híres kis telepulést, Jiufent, ami a kis lampionjairól és egykori aranyáról híres, valamint egy japán mesét itt írtak. Emiatt hatalmas volt a tömeg is, mozdulni is alig lehetett. A szállásunk Taipeiben volt, így még este visszamentünk oda, elsétáltunk a Ximending kerületbe, ami a rengeteg butikról, nagyképernyős reklámokról és ételárusokról híres. Az estét egy remek kis hostelban töltöttük, nagyon hangulatos volt, kapszulákban aludtunk. :)

Vasárnap a napot Taipei leghíresebb reggelizőjében kezdtük, ahová Frankie 40 perccel hamarabb érkezett nálunk, hogy időben a kasszához érjen és nekünk már ne kelljen olyan sokat várni. Mire megérkeztünk, már egészen a sor elején volt. Szó szerint kígyózott a sor, több sarkon keresztül álltak és vártak az emberek arra, hogy bejussanak. A reggeli finom volt, egész európai íze volt, így ízlett nekem is és Biankának is. 

A napot ez után a Lin Family Manson and Gardenben folytattuk. Itt meglepetésemre hétvégén ingyenes angol nyelvű idegenvezetést biztosítanak, így roppant érdekes volt a kis túránk, nem csak nekünk, hanem még a csoporttársainkak is. 

Ezután ellátogattunk az állatkertbe, hiszen ha már a világ ezen felére keveredtünk, mindenképpen meg akartuk csodálni a pandákat :). A pandán kívül többek között láttunk koalát is, ami szintén rendkívül aranyos volt.

Az állatkertet az idő szűke miatt nem jártuk végig, hanem inkább a Taipei101 felé vettük az irányt, ami Tajvan legmagasabb épülete. Ennek az aljában ebédeltünk, majd Frankie felkísért minket a csúcsra, a 88. emeletre. Itt megcsodálhattuk egész Taipeit, valamint az épületben található hatalmas lengésszabályozót, ami a világon talán a legnagyobb és az egyedüli, ami a látogatók számára is nyitott. Természetesen ebből is árut csináltak, cuki kis piros, zöld, sárga és ezüst "damper baby" babákat árulnak, melyeknek személyiségük is van. Olyan szerencsés időpontban érkeztünk ide, hogy még azt is láthattuk, ahogy a város fényei elkezdenek felvillani. 

Mielőtt hazafelé vettük volna az irányt, meglátogattuk a Chang Kai-Shek emlékparkot, ami nagyon szép volt kivilágítva, majd azon a helyen, ahol a legfinomabb bubble milkteat lehet kapni, adtunk még egy esélyt a már korábban kipróbált kollagéngolyós tejes teának, hátha ezúttal jobban fog ízleni. Ez így is lett, forró csokis bubble milk teat rendeltünk, aminek igazi forró csoki íze volt. Már csak a bubble nem kellett volna bele. :D